Nehéz bevallani, de amikor először megláttam a BAW 212-t, azt gondoltam: „na tessék, megint egy kínai retróutánzat”. Aztán beleástam magam, és kiderült, hogy a sztori jóval komolyabb. Ez nem egy friss próbálkozás, hanem egy 1965-ig visszanyúló modell újraértelmezése, ami most Németországban is piacra lép. És ha azt mondom, hogy az alapára 39 995 euró, akkor talán sejthető, miért kezdtem el komolyabban figyelni.
Technikailag egyszerű, de meggyőző
A motortérben egy 2,0-literes, turbódízel erőforrás dolgozik, 166 lóerővel. Nem hangzik soknak, de a gyakorlatban bőven elég: egy 8-sebességes automata váltó kezeli a teljesítményt, a négykerék-meghajtás pedig nem csak dísz. A gyár szerint az autó 80%-os emelkedőt is leküzd, ami még papíron sem gyakori ígéret. Autópályán pedig akár 160 km/h sebességig is el lehet vele merészkedni – nyilván nem erről fog szólni a mindennapi használat, de a tartalék ott van.
Komfort, amit nem néznénk ki belőle
A belső tér igazi meglepetés. Első pillantásra azt várná az ember, hogy spártai környezetben kell kompromisszumokat kötni. Ehelyett ott van a kétzónás klíma, a LED-es fényszóró, a 360°-os kamera, az elektromosan állítható ülések masszázsfunkcióval, sőt még parkolóasszisztens is. Ez egy olyan felszereltségi lista, ami inkább egy középkategóriás SUV-ból lenne ismerős, nem pedig egy retró alapokra épített terepjáróból.
Miért érdekes ez az autó?
Azért, mert ritkán találkozni olyan járművel, ami egyszerre ennyire nosztalgikus és modern. A BAW 212 formavilága a múltból érkezik, de a hajtáslánc és a kényelmi extrák abszolút mai szintet hoznak. És mindezt olyan áron, ami ugyan nem aprópénz, de jóval barátibb, mint amit a klasszikus terepjárók világában megszoktunk.
