A Volvónál eddig is a közepes modellek hajtották a legtöbb hasznot, amilyen az XC60-as. Ebben a kategóriában már jó haszonkulccsal tudnak autókat eladni, de az árak még széles közönség számára elérhetők. Ugyanebbe a szegmensbe érkezik az EX60-as, tisztán elektromos hajtással.
Itt láthatjuk először az SPA3 jelzésű villanyautó-platformot, amely a Volvo saját fejlesztése, és mindenféle méretű autó építhető rá 4 és 5 méteres hossz között. Az elnevezés a Volvót irányító Hakan Samuelsson szerint megtévesztő: az SPA3-nak nincs köze az EX90 és ES90 típusok alapjául szolgáló SPA2 platformhoz. Az újabb padlólemezre csak elektromos autókat lehet építeni, így kevesebb kompromisszumot tartalmaz, mint az elődei, viszont könnyebben változtatható a mérete, így akár a teljes modellpaletta alapjául szolgálhat.
Egyik lényeges eleme az óriás-öntvények alkalmazása: a nagy könnyűfém alkatrészek révén kisebb tömeg, nagyobb szerkezeti szilárdság és egyszerűbb felépítés adódik. Az SPA3 esetében például egyetlen alkatrész alkotja az autók hátsó padlószekcióját, ami állítólag vagy száz kisebb alkatrész kiváltását teszi lehetővé, és az adott rész tömegét durván a felére csökkenti. Szintén újdonság – legalábbis a Volvónál – a padlóba integrált akkumulátorcsomag, ami szintén merevebbé és könnyebbé teszi az autót. „Akkumulátor nélkül alulról teljesen nyitott ez a modell, akár Flinstone Frédi autója” – magyarázta Samuelsson.
A formaterv ennek köszönhetően nem a megszokott magas SUV forma – sokkal inkább átmenetnek tűnik a személyautók és terepjárók közt. Széles, viszonylag alacsony és rövid hatást kelt a képeken, bár a maga 4,8 méteres hosszával egyáltalán nem kicsi az EX60. Az ötajtós formából a Volvo aerodinamikai szakemberei kihozták, amit lehet: a forma légellenállási tényezője 0,26. Aki mégis inkább a SUV karaktert keresné, az választhatja a magasabb futóművű, körbeműanyagozott Cross Country változatot.
Az EX60 három, markánsan eltérő hajtásrendszerrel készül majd. A P6 jelzésű alapmodell 374 lóerős, hátsókerék-hajtású, 83 kWh-s akkumulátorral, 620 km-es WLTP hatótávval. A középső változat a P10-es, ebbe 95 kWh-s akkumulátor kerül, amely 660 km-re elegendő energiát tárolhat. A hajtás itt már kétmotoros, összteljesítménye 510 lóerő. A csúcsmodell, a P12-es 680 lóerős kétmotoros hajtást és 117 kWh-s akkucsomagot tartalmaz: itt a hatótáv már 800 km WLTP szerint, de a szigorúbb, amerikai EPA ciklusban is 644 km-t tehet meg az autó egy töltéssel. Minden változatba 800 V-os elektromos rendszer kerül, ennek köszönhetően a töltési sebességek is magasak: a 370 és 320 kW közötti töltőteljesítmények érhetők el, ami azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a gyorstöltővel elérhető teljesítmény lesz a szűk keresztmetszet.
A helytakarékos hajtásnak köszönhetően az EX60 helykínálata is bőséges: az ötszemélyes utastér mellett 634 literes hátsó csomagtartót, és 85 literes első tárolórekeszt tudtak kialakítani. Belül a közmondásos skandináv egyszerűség uralkodik. A Volvo a Tesla iskoláját követi: a műszerfalról teljesen eltűntek a fizikai gombok, csak a nagy érintőképernyő, a multikormány gombjai és a bajuszkapcsolók maradtak meg. A fedélzeti rendszer az Android operációs rendszer köré épül.
Az új modell egyelőre csak kiegészíti, és nem felváltja a hibrid hajtású XC60-ast, ami nem meglepő, hiszen a 2017 óta gyártott modell jelenleg is az egyik legjövedelmezőbb Volvo. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a svéd gyártó hosszabb távon az EX60-at szánja a kínálat húzómodelljének.
