(Ez a poszt kivételesen nem az élvezeti célú hókocsizásról szól, hanem az egyszerű közúti túlélésről, ha valaki szándéka ellenére havon kénytelen eljutni a világ egyik szegletéből a másikba.)
Indulás előtt
Takarítsuk le a hó nagyját az autóról. Ne csak az ablakokról, de a fényszórókról, a hátsó lámpákról, a tetőről és a motorházról is. Ez nyilván hosszabb idő, de megkíméljük magunkat attól, hogy a motorháztetőről a menetszél a szélvédőre hordja a havat, illetve fékezésnél esetleg előre csússzon a tetőről a vaskos réteg, váratlanul teljesen elzárva a kilátást, így akár életveszélyes helyzetet teremtve.
Menet közben
Elsősorban törekedjünk rá, hogy megőrizzük az autó irányíthatóságát. Ennek az a kulcsa, hogy a kerekek mindig gördüljenek, és ne csússzanak az útfelületen, ennek érdekében pedig minimálisra kell csökkenteni a kerék tapadási felületén ható erőt.

Ezért érdemes kis gázzal gyorsítani, enyhén fékezni és kézi váltós autónál kis fordulatszámon felkapcsolni. Mivel a hosszirányú erők és kanyarban az autót íven tartó erők összegződnek, kanyarban igyekezzünk elkerülni a gázadást, illetve fékezést.
Kanyarba egyébként is érdemes kis tempóval érkezni, hogy elkerüljük a kerekek megcsúszását, mivel a tempóval nő az erő, amely az autó íven tartásához szükséges. Különösen igen szűk, éles kanyarokban érheti váratlanul a sofőrt egy megcsúszás – ezekhez érdemes lehet akár gyalogostempót választani.
Hagyjunk a szokásosnál több helyet, időt magunknak az esetleges vezetési hibáink kijavítására, azaz tartsunk a megszokottnál nagyobb követési távolságot, kanyar előtt hamarabb kezdjünk lassítani, és általában is érdemesebb lassabban haladni a megszokottnál, megengedettnél.
Mi van, ha már megcsúszott az autó?
Ebben a helyzetben arra érdemes törekedni, hogy minél hamarabb visszanyerjük az irányítást a jármű felett. Pánikfékezés helyett fokozatos lassítás, kézi váltós autók esetében a kuplungpedál kinyomása, automata modelleknél a gáz fokozatos elvétele segíthet. Túl nagy tempóval megcsúszva azonban már ez sem feltétlenül elegendő. Itt jöhetnének még a képbe a kifejezetten csúszós útra való technikák – például ellenkormányzás gázadással – amilyeneket a raliversenyeken láthatunk, de akinek nincs ilyesmiben komoly gyakorlata, azt arra biztatnánk, hogy lassítson inkább. Ha nem jön össze a manőver, az átlagsebesség garantáltan a töredéke lesz a tervezettnek.

És a végére még egy megjegyzés az összkerék-hajtással kapcsolatosan. Ez gyorsításnál határozott előnyt jelent a többi közlekedővel szemben, fékezésnél azonban már nem segít semmit, sőt, az autó nagyobb tömege miatt inkább számít hátránynak. Így ilyen autóval az átlagnál bátrabban közlekedve könnyebb nagy bajba kerülni.
Sok szerencsét az utakon!







